A fizika
története
az ókortól Newtonig |
Heti 2 órás előadás |
|
Előadó:
|
Helye: LD 5-202 |
Ideje:
szerda 16:00-17:30 |
|
Ajánlás: |
Elsősorban a fizika szakos
hallgatóknak ajánlom, de részt vehet mindenki, aki
érdeklődik a fizika története és a társadalommal
való összefüggései iránt. |
|
Előismeretek: |
A klasszikus fizika alapjainak ismerete előny,
bizonyos technikai részletek elhagyásával azonban
a kurzus bármilyen természettudomány-szakos hallgató
számára követhető. |
|
Számonkérés: |
D típusú kombinált vizsga: az utolsó órán vizsgazárthelyi
megajánlott jegyért, amelyen szóban lehet
javítani. |
|
Tematika: |
A kollégium célja hogy bemutassa
a fizikatörténetet a maga társadalmi-gazdasági-politikai-ideológiai
összefüggéseivel együtt.
Tematika:
-
1. Bevezetés: A tudománytörténet-írás története. A fizika
fogalma.
-
2-6. Fizika az ókorban: Fizikai ismeretek a görögség
előtt. Fizika és természetfilozófia. Fizika és logika. Püthagorasz: fizika és
matematika, fizika és misztika. Az ókori
atom-felfogások (Demokritosz-Epikurosz-Lucretius és Platón).
A földi és az égi fizika (Arisztotelész). Az
alexandriai iskola.
-
7. A középkori fizika.
-
8-10. A reneszánsz fizika: A bolygópályák
kutatása (Kopernikusz, Kepler). Fizika és vallás (Galilei). A kísérlet és elmélet kölcsönható
fejlődése a mechanikában, hőtanban, fénytanban.
-
11-12. A newtoni forradalom: Newton elődei (Descartes és mások). A "Principia" tartalma
és jelentősége. A mechanisztikus paradigma.
-
13. Vizsgazárthelyi
|
|
Irodalom: |
-
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete
(Gondolat, 1978 vagy későbbi kiadások, esetleg CD)
-
Ropolyi László és Szegedi Péter (szerk.):
A tudományos gondolkodás
története (ELTE Eötvös Kiadó, 2000 -
html,
pdf) - I-IV. fejezetek (kivéve
a biológiai alfejezetek)
-
Szegedi Péter (szerk.):
Fizikatörténeti szöveggyűjtemény (ELTE-BME, 2013) - 1-3. fejezetek
|
Ajánlott irodalom: |
-
Fényes Imre: A fizika eredete. Az egzakt
fogalmi gondolkodás kialakulása (Kossuth 1980)
-
Richard Mankiewicz: A matematika históriája (HVG 2003)
-
Görög gondolkodók 1-2.
(Kossuth 1996)
-
Steiger Kornél (szerk.): Parmenidész-Empedoklész
töredékek (Gondolat 1985)
-
Korai görög materialisták
(Művelt Nép 1952)
-
Simon Endre (szerk.): Filozófiatörténeti
szöveggyűjtemény 1-2. (Tankönyvkiadó
1966)
-
B. L. van der Waerden: Egy tudomány ébredése
(Gondolat 1977)
-
Szabó Árpád-Kádár
Zoltán: Antik természettudomány (Gondolat 1984)
-
Platón Összes Művei I-III.
(Európa 1984)
-
Arisztotelész: Metafizika (Tankönyvkiadó
1957)
-
Ernst Peter Fischer: Arisztotelész, Einstein és
a többiek (Saxum 1998)
-
Otto Neugebauer: Egzakt tudományok az ókorban
(Gondolat 1984)
-
Lucretius, Carus: A természetről
(Alföldi Magvető 1957)
-
Einstein-Infeld: Hogyan lett a fizika nagyhatalom?
(Móra 1971)
-
P. Rossi: A filozófusok és a gépek
(Kossuth 1975)
-
Bruno-Galilei-Campanella. Szemelvények
(Művelt Nép 1953)
-
Michael White: Leonardo, az első tudós
(Alexandra 2005)
-
John Gribbin: A tudomány története (Akkord
2004)
-
Arthur Koestler: Alvajárók (Európa 1996)
-
Galilei: Matematika érvelések és
bizonyítások (Európa 1986)
-
Galilei:
Párbeszédek (Kriterion,
Bukarest 1983)
-
Vekerdi László: Így él Galilei (Typotex 1998)
-
Szemjon Grigorjevics Gingyikin: Történetek fizikusokról és matematikusokról
(Typotex 2004)
-
John Banville: Kepler (Európa 1983)
-
Rosemarie Schuder:
A boszorkány fia (Kossuth
1988)
-
Boros Gábor: René Descartes (Áron 1998)
-
Newton: A Principiából és
az Optikából. Levelek Bentleyhez (Kriterion, Bukarest
1981)
-
Newton: A világ rendszeréről
(Magyar Helikon 1977)
-
Newton: Válogatott írásai (Typotex 2003)
-
I. Bernard Cohen: The Newtonian Revolution with
illustrations of the transformation of scientific ideas (Cambridge
University Press 1980)
-
J. D. Bernal: A fizika fejlődése
Einsteinig (Gondolat-Kossuth 1977)
-
Gerald Holton: Thematic Origins of Scientific
Thought. Kepler to Einstein (Harvard Univ. Press, Cambridge 1973.,
1974)
- Gerald Holton and Stephen G. Brush: Physics, the Human Adventure. From Copernicus to Einstein and Beyond (3rd ed. Rutgers Univ. Press, New Brunswick 2001.)
-
Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak
szerkezete (Osiris 2000)
Az órákon kivetített diák: |
Az
óra címe: |
Színes diák |
Fekete-fehér emlékeztetők |
Tematika. A tudománytörténet-írás története. Mi a fizika? Fizikai ismeretek
a görögség előtt. |
|
|
Fizika és természetfilozófia. Fizika és logika. |
|
|
Püthagorasz. Az ókori atomizmus. Arisztotelész 1. |
|
|
Arisztotelész 2. Az alexandriai iskola 1. |
|
|
Az
alexandriai iskola 2. A középkori fizika 1. |
|
|
A
középkori fizika 2. A reneszánsz fizika 1. (A bolygópályák kutatása) |
|
|
A
reneszánsz fizika 2. (A bolygópályák kutatása) |
|
|
A
reneszánsz fizika 3. (A bolygópályák kutatása) |
|
|
A
reneszánsz fizika 4. (Fizika és vallás, Mechanika) |
|
|
A
reneszánsz fizika 5. (Mechanika) |
|
|
A
reneszánsz fizika 6. (Mechanika, Hőtan, Fénytan) |
|
|
A
reneszánsz fizika 7. (Fénytan) A newtoni forradalom. |
|
|
|
|
|
A
teljes anyag |
|
|
|
|
Hírek,
információk: |
|
Utolsó felfrissítés: 2015. december 3. |
|