A kurzus áttekinti a klasszikus ismeret- és
tudományelmélet alapfogalmait, vizsgálja a tudás
és tudomány természetét, forrásait,
valamint a mindezekkel szemben felmerülő kételyeket.
Eközben hasznosítja a filozófia története
során felhalmozott érveket és meggondolásokat
Platóntól napjainkig.
1. Bevezetés. A megismerés alanya: Ki ismeri meg a világot? Az egyén? A
közösség? A megismerés tárgya: Az elmén kívüli világ? Az elmén belüli világ?
2. Az alany és a tárgy viszonya: Törekvés a tárgyilagosságra.
3. A megismerő alany képességei: Érzékelés (tapasztalat, észlelés, emlékezés),
gondolkodás (fogalomalkotás, ítélet, következtetés, logika). Velünk született
vagy szerzett?
4. A tudás: Mi a tudás? Hit és
tudás. Megszerezhető-e a tudás? Igazolható-e
a tudás? Mi az ésszerűség? 5. Kételkedjünk
együtt! Az ismeretszerző eszközök és az ismeretek megbízhatóságának vizsgálata.
6. Az igazság: Különböző igazságelméletek.
7. A tudományos kutatás: Felfedezés és a feltevések
ellenőrzésének alapjai. Az általánosítás szerepe. 8.
A feltevések ellenőrzése: Kísérleti ellenőrzés. Segédfeltevések. Döntő
kísérletek. Önkényes feltevések. A tapasztalati ellenőrizhetőség kritériuma.
9. Az elméletek megerősítése: A megerősítés követelményei. Az elméletek
elfogadhatósága. 10. Magyarázat, megértés és
előrelátás: A tudományos magyarázat típusai, logikája, határai. Az előrelátás
jelentősége. 11. Az elmélet: Az elmélet
tulajdonságai. Magyarázó szerepe. Az elméleti létezők. Fogalomalkotás: A meghatározás típusai. 12.
Az elméletek visszavezethetősége: A biológia és az élettelen
természettudományok. A pszichológia és a biológia. A társadalomtudományok.
13. Összegzés és kitekintés: Végül is megismerhető a világ? A tudomány
fejlődéséről alkotott nézetek fejlődése |
Általános irodalom (nem fedik a kurzus teljes anyagát, de
több témához is segítséget nyújtanak): Fehér, Márta - Hársing, László:
A tudományos problémától az elméletig (Kossuth, Budapest 1977)
Hársing László: Bevezetés a tudományelméletbe (Bíbor, Miskolc 1999)
Hempel, Carl G.: Philosophy of Natural Science (Prentice-Hall, Englewood
Cliffs 1966)
Egyes órákhoz tartozó filozófiai szövegek:
A Bécsi Kör filozófiája (Gondolat, Budapest 1972) - 1., 8-9. óra
Arisztotelész: Metafizika, IX. 10. - 6. óra
Bacon, Francis: Novum Organum, I-IV, XIX, XXII, XXXIX-XLIV, XCV - 2-3.,
7. óra
Barnes, Barry-Bloor, David-Henry, John : A tudományos tudás szociológiai
elemzése (Osiris, Budapest 2002) - 1. óra
Berkeley, George: Értekezés az emberi megismerés elveiről - 3., 5. óra
Descartes, René: Értekezés a módszerről , II. IV. (Matura) vagy
Elmélkedések az első filozófiáról, 1-3. elmélkedés - 3., 5. óra
Gettier, Edmund: Igazolt igaz hit-e a tudás? (Magyar Filozófiai Szemle
1995/1-2) - 4. óra
Goldman, Alvin: A tudás oksági elmélete (uo.) - 4. óra
Hume, David: Értekezés az emberi természetről, I. k. 1. rész, 3., 4.- 3.,
5. óra
Kant, Immanuel: Prolegomena vagy A tiszta ész kritikája, Bevezetés
- 1., 3., 5. óra
Kuhn, Thomas S. : A tudományos forradalmak szerkezete (Gondolat, Budapest
1984) - 1., 13 óra
Lakatos, Imre: Filozófiai írásai (Atlantisz, Budapest 1997) - 13. óra
Locke, John: Értekezés az emberi értelemről, II. k. 1-12. fej., 25-33; IV.
k. 1-17. - 1., 3., 5. óra
Platón: Az állam, 514a-517a - 1. óra
Menon,
81c(XV)-86a - 4. óra
Theaitétosz, 142a-186e, 187a-200d, 200d(XXXVIII)-210d - 4. óra
Popper, Karl R. : A tudományos kutatás logikája (Európa, Budapest 1997) -
8-9. óra
Soós, Vilmos: Modern igazságelméletek - 6. óra |